A világ kitalálásakor felmerült pár gyakorlati kérdés, például a túlvilág fizikai törvényeiről, vagy a lelkek ilyen/olyan jellemzőiről. Ha ez neked is eszedbe jutott, jó olvasást! Ha nem, akkor is ajánlott átfutni, csak hogy ne legyenek félreértések.

A lelkek bár már elhagyták földi porhüvelyüket, mi mégsem szellemként kezeljük őket, és a túlvilágon sem átlátszóak, de nem is lebegnek. Gyakorlailag először a lelkek nem is tudnák, hogy meghaltak, ha nem emlékeznének rá.

Persze ezek az aktuális állapotok, amit az angyalok tudnak befolyásolni. Nekik viszont tetszett a földi példa, így a legtöbb dolgot megtartották (a fizika törvényeit is például). Persze nem érdemes azt fejtegetni, hogy a Menny tulajdonképp hogy lebeg, mikor gyakorlatilag egy sziget.

Amik tehát fel vannak rúgva, azok a biológiai törvények, de azok teljesen. A lelkek értelem szerűen nem öregednek, semmi sejti folyamatuk nincs, de fájdalmat képesek érezni. Erre az a válasz, hogy kell a lelkeknek egy "test", amiben hasonlóan tudnak létezni mint mikor még éltek, viszont az öröklétük miatt néhány dolog már nem vonatkozik rájuk. A fájdalom szükséges ahhoz, hogy a Pokolnak lehehessen hatása. Minden mást is tudnak érezni (az éhségen és szomjúságon, valamint fáradtságon kívül), így tényleg hasonlóan tudnak létezni, mint azelőtt tették. Gyorsabbak, erősebbek nem lettek, repülni nem tudnak, de sérüléseket szenvedhetnek (szintén a Pokol miatt), amik hamar gyúgyulnak, és természetesen nem halhatnak bele. Alvásra sincs szükségük, nem is tudnak, ha akarnak sem.

Fun fact, amit nem tudjuk pontosan, miért raktunk bele, de a vér fekete színű. Igen, azt mondtam, nincsenek biológiai folyamatok, ezért vérezni nem kéne tudniuk, de az angyalok ezt érdekesebbnek találták. Hát igen, elég szeszélyesek.